Alkalmi Postakezelés
Bevezető
1950-ben a Magyar Posta bevezette az alkalmi postakezelés rendszerét (7904/B/83/2C sz. rendelet – PRT. 1950. IX. 9-i 51. szám), amellyel az alkalmi bélyegzők számának csökkentését célozták meg, tehát az alkalmi bélyegzők mellett voltak használatban.
A rendelet vonatkozó részéből idézet:
„Az olyan alkalomszerű mezőgazdasági, kulturális, ipari vagy egyéb társadalmi jellegű tömegmegmozdulások színhelyén, ahol nagyobb látogatottságra lehet számítani, a közönség kiszolgálását … alkalmi postakezelés útján kívánom biztosítani. … A különleges keletbélyegzők az esemény jellegét kifejező négyféle rajzban készültek. … a motívumokon kívül ötágú csillagot, ALKALMI POSTAKEZELÉS feliratot, valamint az esetenként változtatható helynevet és napi keletet tartalmaz.”
|
I. Kalapács, búzakalász, fogaskerék /ipar és mezőgazdaság/ |
II. Balra kalapács és búzakalász, jobbra hegedű, könyv és álarc, alul sportpálya /ipar, mezőgazdaság, művészet, irodalom és sport/ |
III. Sportpálya rajza lelátóval /sport/ |
IV. Hegedű, álarc, paletta, és könyv rajza /művészet és irodalom/ |
|
|
|
|
Ezeket a bélyegzőket Mihályfi Ernő 1988-ban megjelent A magyar alkalmi bélyegzések katalógusa című könyve dolgozta fel az akkor ismert adatok alapján (495-500. old.). Ez az adatbázis egészült ki az azóta megtalált új bélyegzések segítségével (közel 260 új adattal, 40%-kal bővült a katalógus).
Az első alkalmi postakezelés bélyegzőt 1952. augusztus 20-án használták Székesfehérvárott, a Mezőgazdasági és Tenyészállat Kiállításon, és 1964. december 20-i az utolsó ismert ilyen típusú bélyegzés Nagybátonyból.
Ezeket a bélyegzőket gyakran használták helynév nélkül, és a bélyegzésből önmagában nem derül ki, hogy ténylegesen milyen rendezvényen volt használatban, így a kutatást nagyban segíti, ha a bélyegzés emléklapon vagy az adott eseményre készült alkalmi borítékon található. Többnyire azonban csak egy kis fehér lapra ragasztott postabélyegre kérték a gyűjtők a bélyegzést, így ezekből nem derül ki, hogy hol és milyen alkalommal használták.
Alkalmi posta
1965-től új bélyegzőket készíttetett a Magyar Posta hasonló céllal, de ezek már az esemény jellegére sem utaltak, csak ALKALMI POSTA feliratot, helynevet és dátumot tartalmaztak, formailag nem is tértek el a megszokott kétkörös forgalmi bélyegzőktől. A Mihályfi-katalógus ezeket csak megemlíti, hogy használatuk helye és alkalma hosszabb kutató munkát igényel, ezért nem tér ki a felsorolásukra, egy később kiadott új katalógus fogja tartalmazni. Sajnos, ez az új katalógus már nem jelent meg, így csak saját kutatási eredményekre lehet támaszkodni.
Jelenleg csak BUDAPEST (A, C, és E albetűs), GÖDÖLLŐ (B albetűs) és MISKOLC helynévvel ismertek bélyegzők. Legkorábbi ismert használat: 1967. március 17. BUDAPEST, legkésőbbi: 1990. november 27. MISKOLC.
| BUDAPEST „A” | BUDAPEST „C” | BUDAPEST „E” | GÖDÖLLŐ | MISKOLC |
|
|
|
|
|
Ez a webmúzeum Mihályfi Ernő 1988-ban megjelent könyve, "A magyar alkalmi bélyegzések katalógusa" (495-500. oldal) alapján készült, kiegészítve Csatlós Árpádné és Hodobay Andor kutatásaival és gyűjtőktől kapott információkkal.
Sok adat hiányzik még, az alkalmi@ibk10025.hu email címre várjuk a kiegészítéseket, hogy teljesebbé tegyük a webmúzeumot.
